Lépcső önmagamhoz

Lépcső önmagamhoz

Lehet, hogy nem is kell erőltetni

2020. március 27. - F. Meli

Körülbelül tizedszerre írom le az első mondatot. Most jóval nehezebb szavakat formálni a gondolataimból, mint korábban, de nem adom fel, a „makacsságom” ezúttal sem hagy cserben. Pedig szívesebben néznék filmet, legalább az kikapcsol másfél-két órára: beszippant a történet, és megfeledkezem arról, hogy mi történik körülöttem.

enn.jpg

A tánc is kikapcsol... (Fotó: EdCri)

Egyébként képtelen vagyok rendszert vinni a mindennapjaimba, pedig jó lenne haladni a hónapok óta halogatott feladatokkal. Most valamiért nem megy, de lehet, hogy nem is kell erőltetni…

Eszembe jut a 35. szülinapom; március 18-án ünnepeltem, és hazudnék, ha azt állítanám, hogy így képzeltem el. Mégis mosolyogva emlékszem vissza rá. Sok-sok családtag, ismerős köszöntött fel a Facebookon, néhányan telefonon is felhívtak, én pedig igyekeztem mindenkinek válaszolni.

magnolia.jpg

Ezzel szeretném megköszönni (fotó: talán én)

A takarítás sem maradt el aznap, sőt ablakot is pucoltam, „hála” a vissza-visszatérő galamboknak. Később A tökéletlenség ajándéka kárpótolt a nem éppen kellemes munkáért; a Houstoni Egyetem kutatóprofesszora, Brené Brown lepett meg vele, anélkül, hogy tudott volna róla.

Összefoglaló a könyvről (forrás: Édesvíz Kiadó YouTube-csatornája)

Este „kiöltöztem”, felhúztam a vadonatúj piros magas sarkút, és lélekben felkészültem a férjem által készített tiramisura, valamint a néhány nappal azelőtt vásárolt pezsgőre. A zene és a tánc természetesen egész nap, még ablakpucolás közben is végigkísért; nélkülük nehezebben viseltem volna el az idei szülinapot.

Most újra kifogytam az ötletekből, fogalmam sincs, mivel folytassam a mai bejegyzést, pedig még számtalan gondolat kavarog a fejemben. Akkor sincs ez másként, amikor hajnali négykor felébredek, kimegyek a konyhába, majd öt perc múlva elerednek a könnyeim.

50875238_2178383018948084_1560252951669243904_o.jpg

Álmodozni azért lehet... (fotó: F. R. S. – facebook.com/barangolofarkasok)

Szerencsére most már tudom, hogy nem baj, ha néha elgyengülök, még akkor sem, ha napok óta tonnaszámra kapom a Facebookon és e-mailben a pszichológusok, párterapeuták, coachok és üzletemberek jó tanácsait.

Néha egy tea is javít a hangulatomon, máskor pedig bekapcsolom a zenét és táncolok. Így is ELÉG vagyok, nem gond, ha egy tökéletlen Meli lép ki a tömbházból az önkéntes karantén végén…

Farkas-Ráduly Melánia

A bejegyzés trackback címe:

https://lepcsoonmagamhoz.blog.hu/api/trackback/id/tr2915564108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása