Ismerős-e az a karikatúra, amely egy extrovertált és egy introvertált személyt ábrázol a karantén idején? Előbbi ki akar szabadulni a lakásból az egyre erősödő bezártságérzés miatt, utóbbi pedig nyugodtan ül az íróasztalánál... és ír. Amikor először láttam a képet – körülbelül három hete –, azonnal magamra ismertem.
Kissé sarkítva (fotó: m.9gag.com)
Szeretek társaságba járni, egy tea, egy cappuccino, esetleg egy sör mellett órákig beszélgetni, és figyelni az ismerőseim, barátaim összes rezdülésére. Évről évre türelmetlenül várom a tavaszt, amikor végre beszippanthatom a virágok illatát, sétálhatok vagy (gyors)tollasozhatok a kedvenc parkjaimban… Ez az idilli kép idén – egyik pillanatról a másikra –, két nappal a szülinapom előtt szertefoszlott.
Számomra ilyen a tavasz (fotó: F. R. S.)
Az első hetekben a bezártságérzés volt a legnagyobb ellenségem a harmadik emeleti tömbházlakásban, és irigykedve néztem az ablakon keresztül azokat, akik „szabadon” sétálnak odakint. Aztán feladtam az ellenállást – nem volt más választásom –, kezdtem beletörődni a jelenlegi helyzetbe.
Újra meg újra ráébredtem arra, hogy mások döntéseit, viselkedését nem vagy csak nagyon nehezen tudom megváltoztatni, a hangulatomat és az eseményekre adott válaszaimat viszont befolyásolhatom.
Azóta jobban vagyok… egy kicsit.
Eleinte így éreztem magam (fotó: Manfred Antranias Zimmer, pixabay.com)
Sikerült egy kezdetleges rendszert belopni az életembe, már nem folynak annyira össze a hétköznapok és a hétvégék. Mi segített? Elsősorban a tervezés: leírtam egy papírra, hogy mivel tudnám hasznosabban tölteni a mindennapokat, és heti célokat tűztem ki magamnak. Persze, nem voltam naiv, tudtam, hogy néha még felkelni sem lesz kedvem, de legalább kaptam egy iránytűt, amely többé-kevésbé mutatta az utat.
Szerencsére sok betű van az ábécében (fotó: Yogesh More, pixabay.com)
Emellett telefonon, Skype-on vagy messengeren beszélgettem a családtagokkal, barátokkal, ami legtöbbször lelket öntött belém. Az önfejlesztő könyvek és a motiváló YouTube-videók is rengeteget segítettek, néha pedig belemerültem egy találomra kiválasztott filmbe, vagy tíz-tizenöt percig megállás nélkül táncoltam. Szerencsémre „leporoltam” a négy éve vásárolt, NLP-alapú* online Célkitűző tanfolyamot, amelynek most veszem igazán hasznát. Minden egyes napot tanulással, jegyzeteléssel kezdek, ami elűzi a reggeli álmosságot, sőt a céljaim is jobban körvonalazódnak általa.
Ezekről a kérdésekről van szó (celkituzotanfolyam.hu)
Senki sem tudja pontosan, hány hétig, hónapig tart ez az állapot, de az kétségtelen, hogy még ebben a zűrzavaros időszakban is rengeteg lehetőség közül választhatunk. Ki-ki eldöntheti, hogy mi érdekli jobban: online színházi előadásra, virtuális kiállításra, olvasásra, filmnézésre vágyik-e, netán egy párterapeuta, egy pszichológus vagy egy egyházi elöljáró mindennapi tanácsaira. A legfontosabb, hogy – amennyire lehetséges –, zárjuk ki a rémhíreket, ellenkező esetben beszippantanak, és nem hagynak higgadtan gondolkodni.
Miért nem mindig egyenlő a győzelem a sikerrel? Az egyik leghasznosabb videó magyar felirattal is...
Amikor takarítani kezdünk a saját belső világunkban, szinte észrevétlenül megváltozik az életünk; az időnként hosszadalmasnak, fárasztónak, haszontalannak tűnő „művelet” a jóllétünkre és a kapcsolatainkra is kihat.
Ő is rengeteget „takarított”: mintha nem is versenyen lenne
Ha már olyan sok időt fordítunk a munkára, a főzésre, a lakás csinosítgatására vagy a zsörtölődésre, miért ne foglalkozhatnánk a saját lelkivilágunkkal is? Néha öt-tíz percnyi elmélyülés is csodákra képes.
Ui.: Ha szeretné megosztani velünk vagy másokkal a „megküzdési” módszereit, kérem, írja a bejegyzés alá! Hasznos dolgokat tanulhatunk egymástól.
Farkas-Ráduly Melánia
*Neuro Lingvisztikus Programozás: „Leírja az alapvető dinamikát az elme (neuro) és a nyelv (lingvisztikus) között, és azt, hogy kölcsönhatásuk milyen hatással van a testünkre és viselkedésünkre (programozás).” A Célkitűző tanfolyam mini változatát itt lehet elérni: https://celkituzotanfolyam.hu/.
